Az elmúlt hetekben igyekeztem világossá tenni olyan tényezőket, amelyek erősen kihatnak párkapcsolatunk minőségére. Ezen írásomban a kommunikáció párkapcsolati aspektusait boncolgatom. Mielőtt azonban erre rátérek szólni szeretnék az őszinteség determináló szerepéről.
Őszinteség
Számos embert kérdeztem meg arról, hogy melyek azok az emberi tulajdonságok, amelyek a jól működő párkapcsolatot jellemzik. A válaszok között „ranglistás” helyezést szerzett az őszinteség. És valóban ez az emberi tulajdonság meghatározó funkciót tölt be minden kapcsolatban! Őszinteség nélkül értelmezhetetlen a következetesség csak úgy, mint a felelősségvállalás. Egyszerűen az ember hiteles működését teszi lehetetlenné, ha nem őszinte. Az őszintétlenség fakadhat szándékosságból, amikor az illető szándékosan hazudik. Párkapcsolati szempontból ez a legrombolóbb és jellemzően súlyos árat kell érte fizetni.
Bátorság és őszinteség
Gyakran fordul elő párkapcsolatban az, hogy valamelyik fél „csupán” elhallgat valamit társa elől. Például egy esti beszélgetés alkalmával a feleség megkérdezi a férjét: „Hogy telt a napod? Találkoztál ismerősökkel?” A férj válasza: „Átlagos napom volt, nem találkoztam senkivel.” A férj azonban nem mondta el (ami később derül ki), hogy összefutott egy régi barátnőjével és ittak egy kávét. A szituáció erősen összefügg az őszintétlenséggel, és ha ez még a feleség féltékenységével is párosul, már „áll is a bál”. Az esetnek két tanulsága is lehet. Az ember olyan dolgokat tegyen meg az életében, amikért felelősséget tud vállalni! Ehhez viszont szükség van bátorságra is, ami végső soron abban realizálódik, hogy valaki tudatosan éli az életét. A másik tanulság, hogy a dolgok elhallgatása legalább akkora gondot okozhat, mint a szándékos félrevezetés.
Kommunikáció
A kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eleme a kommunikációs készség, de mikor mondhatjuk azt, hogy valaki jól kommunikál? A lényeg abban ragadható meg, hogy mennyire tudjuk saját kommunikációnkat partnerünkéhez igazítani. Fontos szempont, hogy párunkkal folytatott beszélgetéseink alkalmával közösen értelmezzük azokat a kifejezéseket, amelyek vita forrásai lehetnek. Vegyünk egy példát: A párunk valamely cselekedetünket egy jelzővel illeti. Ha számunkra ennek a szónak „negatív a környezete”, mert mondjuk egy korábbi – nem szeretett – főnökünk gyakorta használta, előfordulhat, hogy ingerülten reagálunk rá. Valójában nem párunkra vagyunk mérgesek, azonban egy korábbi élmény rossz irányba viheti a kommunikációt. A másik fontos elem, hogy egy-egy szó vonatkozásában kérdezzük meg társunkat, hogy pontosan mit jelent az számára? Sok meglepetésben lesz részünk, mert ugyanaz a szó mindenkinek egy kicsit mást jelent.
Nem csak szóban kommunikálunk!
A kommunikációban nem csak a szavaknak van információértéke, hanem a hozzájuk kapcsolódó úgynevezett vokális csatornáknak is. Ide tartozik például a hangerő, hangszín, hangsúly is. Ugyanaz a kifejezés más jelentéstartalommal bírhat más hangszín alkalmazása mellett. Ezek segítségével tudunk azonosítani és jellemezni számos emberi viselkedést. „Gúnyos volt a hangja!” „Fennhéjázó beszédet mondott!”, ugye ismerősek? A fentieken kívül az úgynevezett „metakommunikáció” is fontos szerepet tölt be az információ cserében. Mimikánk, kézmozdulataink, testtartásunk, szemmozgásunk sokat elárul rólunk.
Tanuljuk meg egymást!
A fent említett kommunikációs elemeket jellemzően eltérő mértékben ismerjük fel, illetve tudjuk őket dekódolni. A jó hír, hogy mindez tanulható! Beszéljük meg társunkkal, hogy figyelje meg mikor, milyen szituációkban észleli például azt, hogy elcsuklik a hangunk. Ezek a játékos gyakorlatok segítenek önmagunk és társunk megértésében, valamint jótékony hatást fejtenek ki párkapcsolatunk erősítésében!
Jó felfedezést kívánok!
